„Számomra az alkotásban az a katarzis, ha valami magamon túlmutatóval találkozom” – Balla Gergely a Mandinernek

A Platon Karataev zenekar frontemberével zajról és csendről, merülésről és elvonulásról, éhségről és mélységről beszélgettünk. Interjúnk.

A Platon Karataev zenekar frontemberével zajról és csendről, merülésről és elvonulásról, éhségről és mélységről beszélgettünk. Interjúnk.
Nemcsak nagy idők tanúja volt, de maga is nagyot alakított az időkön, munkája máig meghatározó Budapest és a korcsolyasport történetében.
Ha titokzatos márkit, kétszáz éves rejtélyt kapunk a sütemény mellé, máris jobban megjön a kedvünk hozzá.
Ahol a közösség nagy része csak megfelelési kényszerből igazodik egy közös állásponthoz, ott a társadalmi stabilitás pusztán illúzió. A konformizmus segít megőrizni a békét, de lehetetlenné teszi az egymástól való tanulást – állítja harmincéves sikerkönyvében egy török politikatudós.
Nem tudom, mi értelme van bármit is csinálni, ha abból nem következik valamiféle továbbadás igénye.
Ahogy Kosztolányi Dezső írta a Halotti beszédben: „Ilyen az ember. Egyedüli példány.” A Műcsarnok minap megnyílt kiállítása erre hívja fel a figyelmet a kortárs magyar képzőművészet több mint kétszáz alkotásán keresztül.
– Tisztelt uram, ön süket vagy félkegyelmű? Miért kéri harmadjára is, hogy George Simion elnök úrral beszélhessen, mikor kétszer már tájékoztattuk, hogy az elnök neve Nicuşor Dan? Nem érti, hogy nem George Simion nyerte a választást? – Dehogynem, uram, értem én, de olyan jólesik hallani!
Sok más mellett világirodalmi podcastsorozatot indítanak, könyvklubokat szerveznek, és idén is kiosztják a Libri irodalmi díjakat. Ludvig Orsolya Stefanie-t, a cégcsoport marketingés kommunikációs igazgatóját kérdeztük.
Mi több: tavaly 97 évesen szenior országos bajnok lett 100 méteres síkfutásban. A tudóssal kalandos életpályájáról balatonszárszói házának teraszán beszélgettünk saját készítésű diólikőrje és bora mellett.
Sodró erejű zene, amely legjobb pillanataiban elragadja a hallgatóját.
Idilli béke, napfény, madárcsicsergés, méhzümmögés, csendben csordogáló folyó, magyar táj, magyar ecsettel. Milyen szépek a fák is a Tisza túlpartján! Ami már Ukrajna. Rajcsányi Gellért írása.
Itthon és Eiffelnél tanult, hogy aztán az építészet úttörője és a Fővárosi Közmunkák Tanácsának elnöke legyen a lengyel ősei által választott hazájában, Magyarországon. Zielinski Szilárd portréja.
Az ember csak a legutóbbi azon élőlények sorában, amelyek alapjaiban formálták át a bolygót, hogy kielégítsék igényeiket – korábban a baktériumok, a növények és az állatok is megtették ugyanezt. A Homo sapiens azonban túlnyerte magát, akkora befolyása van, amit etikai forradalom nélkül nem tud irányítani – vallja egy ausztrál filozófus.
A Kecskemétfilm története olyan, mint a stúdió vezérhajójának számító Magyar népmesék egy része: folyton akad egy újabb próbatétel, de a végén mégiscsak győz a jó.
Itt is jelen van ugyanaz a pitiánerség, kalmárszellem, mint minden nagyvárosban – de a szomj is nagyobb valami másra. Vizvári Soma írása.
Elménk problémamegoldásra jött létre, erre azonban egyre kevésbé használjuk. A digitális technológiák által okozott agyi zavarok olyan társadalomhoz vezetnek, amely érzelmileg törékeny, és egyre kevésbé képes a mélyreható gondolkodásra, ez az emberi intelligencia devolúciója – állítja Martin Stránský cseh idegtudós.
Mi történik, ha egy domonkos nővér, akinek szenvedélye a közgazdaságtan, összeereszti Aquinói Szent Tamást a 21. század piaci valóságával? Megszületik a Summa oeconomiae, amelyben filozófia, teológia, gazdaság és gyakorlati tapasztalatok találkoznak.
Leguggolt a málnák közé. „Ember a gazban – gondolta –, tehát egyfajta gazember.” Vagy mégsem. Na jó, egy kicsit, bizonyos szemszögből.
A kínai civilizáció már száz évvel ezelőtt rendelkezett saját modernizációs recepttel, amely a kommunizmussal szemben nem a nyugati mániák másolata volt – s amihez a jövőben visszatérhet.