Magyar családok tömegei élték át a történelmi léptékű életmódváltást: a szocializmus idején faluról városba, a földművelésből gyárba kerülő nők sorsáról született tízévnyi kutatómunka alapján Kisőrsi-Farkas Zsófia társadalomtörténész kötete, a Bicikliút a hóviharban – Ingázó nők a szocialista iparban.
A budai új polgár lebontja a régi kis házat, kivágja a kerti fákat, majd nagy ívű építkezésbe kezd. Így tűnik el lassan egy egész városrész, és vele az én világom is.
Zulejka kinyitja a szemét – Guzel Jahina könnyeden olvasmányos, szívbe markolóan szomorú regénye a sztálini terror legmélyének másfél évtizedén vezet minket keresztül.
A legmélyebb változások nem az én erőfeszítéseimből születnek, hanem abból, hogy helyet adok magamban Istennek.
Egyetlen materialista, jelenközpontú, Istennel szemben szkeptikus műalkotás felfedezése inspirálhatta a modern európai világkép megszületését – állítja egy amerikai irodalmár. A kérdés most az, milyen művek segíthetnek annak meghaladásában.
Repült is a képzelete mindjárt, itt hagyva csapot és papot, ítéletidőket, vissza az időben úgy háromezer évet, egyenesen Krétára, bele a minószi kultúra és civilizáció közepébe, erotikus jelenetekkel tarkított freskók közé, a szigetlakók egyszerre zárt és nyitott társaságába, akiket körülölelt a tenger.
Rómeó, Aramis, Puskás, V. László – csak néhány szerep Veréb Tamás színész-énekesdalszerző sokszínű repertoárjából. A sokat foglalkoztatott művész életében először lett társulati tag, ennek apropóján beszélgettünk egyebek mellett az Erkel Színház újranyitásáról.
A mackó (The Bear) nem valami gyerekmese ezzel a címmel, hanem egy élet és lélek mélyére fúró, filmes sorozatként megszületett kortárs dráma.
Július 4-én eltemettük. Mennyi tisztelet, mennyi szeretet volt ott a levegőben! Rengetegen jöttek, Orbán Viktor és Németh Zsolt is, csendben kísértük őt utolsó útjára. Boris Kálnoky írása.
A globalizáció optikai csalódása, hogy a világot irányító ipari és technológiai rendszerek semlegesnek, személytelennek tűnnek. A kikötői daruk vagy a légiirányító panelek nemcsak technikai infrastruktúrák, hanem kulturális kódok is, a modernitás hatalmi struktúrái, amelyekre nem csak akkor kellene figyelnünk, amikor meghibásodnak.
Néhány nap alatt a Quarneróban az ember megszokja a tengert, a kabócákat, az olajfinomító látványát, amelynek a lángja fáklyaként világít az öbölben.
Nem az a lényeges, hogy a külföldi ízt ne válasszuk, hanem az, hogy miért válasszuk a hazait mindenből, amiből csak lehetséges.
Az ember elengedheti Magyarországot, de Magyarország nem engedi el az embert – e szavak kíséretében vette át Robert Lantos, a Hunyadival nagy ismertséget szerző filmproducer a Magyar Filmakadémia életműdíját a Moz.Go – Magyar mozgókép fesztiválon, ahol életéről és munkásságáról beszélgettünk vele.
Idén emlékezik meg a hazai tudománytörténet Xántus János születésének kétszázadik évfordulójáról. A polihisztor négy kontinensen szerzett tapasztalatai, több száz cikke, könyvei és gyűjteményei okán kora megbecsült tudósai közé tartozott.
Charles Darwin és a laissezfaire kapitalizmus kétszáz éven át az állatok királyságára irányította a Homo sapiens figyelmét, a növények azonban legalább annyira izgalmasak. Talán nem mozognak, de támogatják és védik a hozzátartozóikat, dealeket kötnek, és ravaszul átverik az ellenségeiket.
Fekete István tudta, mi a természet, és tudta, mi az ember. Ma alig akad író, aki tudná.
A készítőknek, élükön a sorozatot megalkotó Tony Gilroyjal, csak gratulálni lehet. Rajcsányi Gellért írása.
A Magyar Mozgókép Díjjal frissen kitüntetett Kriskó Ancsa smink- és maszkmesterrel beszélgettünk szakállakról, sebekről és arról, szabad-e megfiatalítani Táncsics Mihályt.
Az erdőn akkor történhet az emberrel valami lényeges, ha felveszi a tempóját. Erről szól lényegében Végh Attila A belső őserdő című könyve.
